EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
Krisztus engedelmes lett értünk mindhalálig, * mégpedig a kereszthalálig. Ezért
Isten felmagasztalta, † és olyan nevet adott neki, * amely fölötte áll minden
névnek. Fil 2,8-9 – 7b. tónus.
† A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent János szerint
Elfogták Jézust és megkötözték.
Abban az időben: Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra, ahol egy
kert volt, s bement oda tanítványaival. Ezt a helyet ismerte Júdás is, aki őt
elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival. Júdás kapott egy csapat
katonát, valamint a főpapoktól és a farizeusoktól szolgákat, és kiment velük
oda lámpákkal, fáklyákkal, fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus tudott mindent,
ami rá várt. Eléjük ment tehát és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt
válaszolták: „A názáreti Jézust.” Jézus erre így szólt: „Én vagyok”. Júdás is
ott volt köztük, aki elárulta. Mikor azt mondta nekik: „Én vagyok”,
meghátráltak és a földre estek. Ezért újra megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?”
Azok ezt válaszolták: „A Názáreti Jézust.” Erre Jézus így szólt: „Megmondtam
már, hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek, engedjétek el ezeket!” Így
beteljesedett, amit korábban megmondott: „Senkit sem veszítettem el azok közül,
akiket nekem adtál.” Simon Péternél volt egy kard. Kirántotta és a főpap
szolgájára sújtott vele: levágta a jobb fülét. A szolgának Malkusz volt a neve.
De Jézus rászólt Péterre: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a
kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?”